„Az Öröm útja” című zenés színdarabot 60 amatőr fertőszéplaki és környékbeli szereplő mutatja be augusztus 13-án.” E rövid kis hír került a szemem elé az egyik közösségi oldalon. Olyan hívószavakat tartalmaz – öröm útja, zenés, színdarab, 60 amatőr szereplő –, melyek miatt úgy gondoltam, érdemes több információt szerezni róla, s jó példaként olvasóink elé tárni.
Horváthné Kiss Ritától, a zenés misztériumjáték főszervezőjétől kaptam az írás címéül is választott idézetet. „Magyarázatul” hozzátette: „A darab próbái során megtapasztalhattuk, hogy milyen jó is közösségben „létezni”. Az együtt átélt sikerek, nehézségek által jobban megismertük egymást, de egyben nagy odafigyelést is igényelt, hogy ne bántsuk meg a másikat. Ez a kis közösség jel akar lenni. Arra szeretne tanítani, hogy ki kell lépnünk önző kis világunkból, ha meg akarjuk találni az igazi örömet. A megdicsőült Krisztussal kell, hogy járjuk életutunkat, amin át kell ragyognia a feltámadás örömének.” – Egy életre elegendő „házi feladat” – gondolom, de e szimpatikus bemutatkozás után a részletek is érdekelnek. Többek között, hogy miként jött létre a produkció… Rita így mesél erről: „Egy nagyon kedves zeneszerző barátom, Pipó József három évvel ezelőtt beszélt nekem először az örömútról. 2014-ben pedig már vele és énekkarával, valamint a Misericordias ének- és zenekarral együtt az Egerszalóki Ifjúsági Találkozón sok száz fiatallal együtt jártuk végig az örömút 14 stációját énekekkel kísérve. Már ott mindketten azt gondoltuk, hogy úgy lenne igazán teljes ez az imádságos elmélkedés, ha az énekek szövegben is megegyeznének a 14 állomás elmélkedéseivel. Hívő ember lévén, hiszem, hogy nincsenek véletlenek. Még abban az évben, Magyarpolányban egy fertőszéplaki kis csapattal megnéztük a Passiót, melyben a falu apraja-nagyja jelen volt és szerepelt. Ott egy olyan közösséget tapasztalhattunk meg, amely bennem is elindított valamit. Akkor jött az ötlet, mi lenne, ha az örömút egy zenés misztériumjátékban elevenedne meg nálunk Fertőszéplakon. A szövegkönyv írójának sikerült megnyerni, az egykori hitoktatómat dr. Kovács Andrást. Pipó József vállalta a zeneszerzői feladatokat, a rendezésre dr. Józsa Évát kértük fel. A helyszín adott volt: a Fertőszéplaki Mindenszentek Templom és környezete. A Kálvária és a Széchényi-kastély. Az önkormányzat első szóra a kezdeményezés mellé állt, és a sok lelkes helybéli ember közt, maga a polgármester is szereplője a színdarabnak. A „zenei magot ” a Misericordias ének- és zenekar adja, amely sok zenész baráttal, ismerőssel, kórustaggal bővült ki erre az alkalomra.”
Újabb „műhelytitkokért” dr. Kovács Andráshoz, a szövegkönyv írójához fordultam.
– Hogy talált Önre a feladat?
– A szerzőtárs Pipó József éppen az egyik könyvemet olvasta és – állítása szerint – megfogta a gondolatvilágom. Ezután hívott fel és dalszövegeket kért tőlem. Így kezdődött… Az ő elképzelése egy dalciklus volt, mely az örömút stációit jelenítette volna meg. Hiszen – a keresztút mintájára – az utóbbi években több helyen is járnak örömutat a fiatalok, s közben az egyes állomások között énekelnek mondanivalóban odaillő dalokat. De kifejezetten erre a célra született művek nincsenek. A zeneszerző felkérése tehát dalszövegírásra szólt.
– Ennél több lett belőle…
– Igen. Ugyanis ezzel párhuzamosan Fertőszéplakon többen, például a Misericordias Egyesület vezetői – akik között van régi iskolatárs és tanítvány is – a polgármester, a művelődési ház igazgatója azon gondolkodtak, hogy a gyönyörű szép kálváriadombon saját szervezésben elő kellene adni a passiót. Viszont passiót többfelé is bemutatnak, az örömútnak pedig még nincsen hagyománya. Valahol a két elképzelés itt találkozott, ami azzal járt, hogy a templomban előadható és „elmélkedhető” dalciklus helyett szabadtéren bemutatható „színpadképes produkcióra” lett szükség. Így viszont már egy forgatókönyvet is írni kellett, amire fel lehetett építeni ezt a nagyon szép elképzelést.
– Volt-e valami megkötés vagy teljesen Önre bízták mit és hogyan ír? Volt-e valami"vezérelve"?
– Teljesen szabad kezet kaptam. Vezérelvem az eredeti, II. János Pál által összeállított öröm-stációk, illetve a négy evangélium voltak. Nehézséget jelentett, hogy „eredeti” örömútban az egyes állomások nem kronologikus sorrendben, hanem teológiai súlyuknak megfelelően követik egymást, ezért a mi örömútunkban az idősíkok gyakran összemosódnak. Egy jeleneten belül például több „stáció” is megjelenik. Ezért is lett a szövegkönyv alcíme „Húsvétvasárnaptól pünkösdig: 50 nap – 14 állomás – 11 jelenetben”
További nehézséget jelentett, hogy nem tudtuk, kiknek írjuk a darabot, kik és milyen „karakterek” fogják előadni…
– Hogyan kell elképzelni egy zenés szövegkönyv megírásának folyamatát? Csinált ilyet máskor is?
– Megszületik a szinopszis: hány jelenet, dal, dialógus van, mi legyen az ív, amire felfűzzük a történetet? Ez utóbbinak egyébként az Isteni irgalmasságot választottuk. Párhuzamosan haladt a jelenetek kidolgozása és a dalszöveg-tervek megírása, amit többnyire a zeneszerző öntött végleges formába. Számomra további nehézséget okozott, hogy előbb kellett „megszülni” a dalszöveget és arra készült el a zene, illetve a különböző szólamok. A munkafolyamat nem mindig sorrendben haladt. Sok-sok elfoglaltság mellett rohamtempóban kellett dolgozni, így nagyjából egy év alatt készült el az az anyag, amihez aztán kapcsolódott a rendezői-színpadi koncepció. Forgatókönyvet már írtam, de zenéset még nem. Megtisztelő, nagy kihívás és szép feladat volt.
További információk a bemutatóról itt olvashatóak.
Székelyné Szénássy Judit
(Megjelent: Hitvallás, 2016. augusztus)
Utolsó kommentek